1. fejezet
- Ezt nem hiszem el, Cheryl! – sipította Bella. – Ezt még te sem gondolhatod komolyan! – rontott be Cheryl szobájába a húga, aki úgy nézett ki, mint egy kitörni készülő vulkán. Cheryl érdeklődve vonta fel a szemöldökét, és közben abban reménykedett, hogyha dühös, neki nem tágulnak ki ennyire az orrlyukai.
- Mit vétettem már megint?
- Te lenyúltad a…az.. az óvszereimet! – tört ki Bellából.
- Ja, igen. Már vagy fél éve. Tizenhetedik születésnapodra kaptad tőlem azzal a szép kis óvszertartó dobozkával együtt, hátha beindul a szexuális életed. De mivel már több mint egy év eltelt azóta, és egy sem fogyott el belőle, gondoltam kölcsönveszem, úgyse lesz rá egyhamar szükséged – válaszolt Cheryl, aki úgy kezelte a témát, mintha semmi kivetni valót nem találna a cselekedetében.
- Hát, köszönöm szépen! Most már zárjam kulcsra a szobám ajtaját?!
- Várjunk csak… minek NEKED óvszer? Csak nem…?
2. fejezet
- Cher, értékelném, ha letolnád végre a feneked és segítenél, nem azon dilemmáznál folyamatosan, hogy milyen színűre fesd ki a körmöd! – kiabált fel Bella.
Cher sóhajtott egyet, lecsukta a laptopját és letipegett a nappaliba.
- Nem értem, miért gondoljátok azt, hogy….
- Cher, anyu mondani akar valamit, de persze szívesen meghallgatjuk a kiselőadásodat a nadrágkosztümök viseléséről is, mihelyst végeztünk az értelmes témákkal – vágott közbe Bella.
Susan behunyta a szemét, és mély lélegzett vett, és megpróbálta rövidre zárni a lányok vitáját. A hosszú évek során már kezdte unni a folyamatos csatározást.
- Lányok, nagyon szeretném, ha végre befejeznétek az állandó veszekedéseiteket. Nagyon fárasztó, és nincs semmi erőm ahhoz, hogy visszatartsalak titeket egymás torkának ugrásától. Túl nagy kérés lenne az, ha úgy viselkednétek, mint a normális testvérek?
3. fejezet
Bella a szobájában olvasgatta Shakespeare Rómeó és Júliáját, már vagy tizenegyedszerre. Imádta a drámát, mindig ki tudta zökkenteni a valóságból, de Bella most az egyszer úgy érezte, hogy bármilyen erősen is próbálkozik, képtelen koncentrálni a történetre. Megadó sóhaj kíséretében becsukta a könyvet, hanyatt feküdt az ágyon, és egy párnát magához ölelve elmerült a gondolataiba. Sohasem tartotta magát népszerűnek, de elegendő barátra tett szert, akik mindig kiálltak mellette. Sohasem ájult el a gyönyörűségtől, hogyha tükörbe nézett, de sírógörcsöt sem kapott. Igazság szerint mindig irigyelte Chertől a külsejét. Azt gondolta, hogy hiába kapta ő a mindent tökéletesen memorizáló, borotvaéles agyat, hogyha a mai világban egy csini ruha nélkül nem lehet bekerülni sehova. Persze ha kés szorítottak volna a torkához sem vallotta volna be, hogy számítanak neki a külsőségek.
4. fejezet
- Szia, kislány! – köszön Colin mosolyogva – Mi ez a világfájdalmas arckifejezés?
Cheryl nevetve a fiú nyakába ugrott.
- Nem mondhatnám, hogy a mostani volt életem legeslegjobb hétvégje. Még a top 10-ben sincs benne. Sőt, még a top 100-at is nagy ívben elkerüli – sóhajtott a lány.
- Fogadjunk, hogy megint nyírtátok egymást Bellával.
- Tegyél fel egy lottót.
- Egyszerűen jól ismerlek – somolygott Colin. – De van még valami, ugye?
- Aggódom Justinért – vallotta be Cheryl.
- Miért, csak nem átállt a jó oldalra?
- Idióta! – nevetett Cher. – Igazság szerint látom rajta, hogy valami bántja, de nem mond semmit, kikerüli a válaszokat…. Aggaszt, hogy még nekem sem mondja el, mi történt.
5. fejezet
- Cher, nem fogod elhinni, hogy mi történt! – ugrott Cheryl elé lelkendezve Stacy
- Hadd találjam ki! Új srác jött a suliba, és jobban néz ki, mint Ashton Kucher – tippel mosolyogva Cher.
- Honnan tudtad? – álmélkodott barátnője.
- Éppen most futottam össze vele a kapuban – felelte közönyösen Cheryl.
- Igeeen? –lelkesedett Stacy. –És? Beszéltél már vele? Megszólított? Köszönt? Úristen, Cher, mesélj már!!!!!!!!!
- Nyugi már! – csitította Cher – Igen, odabökött egy laza hellot és egy félmosolyot. Most ettől az információtól boldogabb lettél?
- Jézusom! Rád mosolygott! És egy laza hello-t… hello! hello! Annyira menő!
- Stacy, te mentális problémákkal küszködsz.
6. fejezet
Bella dühösen robogott ki az udvarra, majd puffogva levetette magát barátai mellé egy padra.
- Mi történt? Várj, kitalálom: Cher – tippelt Ginny.
- Talált, süllyedt – morogta Bella. – Kiborít. Képtelen felfogni, bármit is kérek.
- Hát, gondolom, te sem bánsz vele kesztyűs kézzel – vetette oda Mike.
- Mi? Nehogy már az ő párjára állj! - csattant fel Bella
- Ne haragudj, de azért te sem úgy beszélsz vele, mint ahogyan egy rendes testvérhez illik… Vagy mint ahogy egy normális emberhez illik – tette hozzá a fiú.
- Mert nem normális – felelte nemes egyszerűséggel Bella.
- Azért…
- Mike elég, tudjuk, hogy belé vagy zúgva már vagy ezer éve, a fejünkben már elképzeltük a védőbeszédedet, nem kell újra megismételned – vágott közbe Ginny.
7. fejezet
Cheryl este fáradtan lökte be a szobája ajtaját majd egy sóhajtás kíséretében lehuppant az ágyára. Másfél órába telt, mire megszabadult az összes pad aljára ragasztott nyálgyűjtőtől. A csuklója már fájni kezdett a sok kaparászástól. Örült, hogy Colin segített neki lehúzni a büntetést, mert nem csak remekül szórakoztatta, hanem szakértői gyorsasággal pattogtak le a kezei alatt a rágógumik. Már fél tíz volt mire felért a kis menedékébe, mert az anyja legalább húsz percig egyfolytában csak szidta, hogy miért nem tud egyszer az életben normálisan viselkedni, és a helyzeten az sem lendített sokat, hogy Cheryl idegesítő nemtörődömséggel és közönnyel hallgatta végig az egész hegyibeszédet.
8. fejezet
- Kezdtem azt érezni, hogy rossz hatással vagy az öcsédre – állapította meg Colin, miután Cher felvázolta neki a haditervet. – Te most komolyan kavarni akarsz anyukád pasijával? Gondolt el, előtte az ő szájában volt, utána meg…
- Fogd be! – szakította félbe a lány. – Természetesen nem szándékozom hozzáérni egy ujjal sem. Biztos vagyok benne, hogy még fele olyan jól sem néz ki, mint Bud Spencer, de legalább akkora hasa van. Vagy valami hasonló kategória. Különben is, Justin szerintem csak beképzeli az egészet, de ha ezzel megnyugtatom, akkor megnézem magamnak azt a Don Juan-t.
- Tutira rá fogsz mászni – vetette ellen Colin.
- Persze, minden vágyam és legfőbb álmom, hogy egy öregemberrel szexeljek. Hogy találtad ki?
- Az a pasi még harmincöt is nehezen van. Jól tartja magát. Nézd, ott van! – mutatott egy férfire Colin, aki éppen leülni készült a kávézó teraszán egy kis asztalkához.
9. fejezet
- Mit szólsz hozzá? – kíváncsiskodott Bella.
- Egyértelműen főnyeremény – adta meg magát Ginny. – Szerencsés vagy. Bár nem az a fajta pasi, aki gimnazista lányokkal kavar, így első ránézésre. De a vak is láthatja, hogy fontos vagy neki, és én ennek örülök. Ha tudnád, hogy mit össze nem képzelődtem! Először azt hittem, hogy biztos egy ötvenes pasi, majd azt, hogy alkoholista vagy drogos, vagy nem is tudom…
- Mindig túl sokat aggódsz – nevetett fejcsóválva Bella.
- Muszáj, ha már te nem látsz a szerelemtől. Valakinek vigyáznia kell rád. Milyen az ágyban?
- Tessék?!
- Már több hónapja együtt vagytok, nem hiszem el, hogy még nem feküdtél el vele!
- Ginny, ez intim dolog!
10. fejezet
Cheryl sokáig gondolkodott azon, hogy elmenjen-e Nate-tel randizni. A fiú minden nap bepróbálkozott és nézett ki olyan jól, hogy élénken megmozgassa a lány fantáziáját. Viszont ott volt Connor és nem volt benne biztos, hogy képes egyszerre csinálni a kettőt. Egy Colinnal való rövid eszmecsere után arra a következtetésre jutott, hogy van akkora tehetsége, hogy elérje, a két férfi ne tudjon egymásról, így most éppen a megbeszélt találkozóhely felé tartott. Úgy döntöttek, hogy beülnek egy filmre. Ez kedvező megoldás volt mindkettőjük számára. Nate-nek elég lehetőséget biztosított a tipi-tapihoz, viszont megadta azt a menekülő utat Cher-nek, hogyha a fiú esetleg az agyára menne, nem szükséges sokat beszélgetniük.
Connor hatalmas vigyorral az arcán várta Cherylt.
- Gyönyörű vagy mint, mindig –mondta és kezet csókolt a lánynak.
- Te pedig közhelyes, mint mindig – felelte nevetve Cheryl.
11. fejezet
- Lányok, remélem ma estére nem csináltatok programot – szólt feszengve Susan.
- Miért, mit fogunk csinálni? – kérdezte érdeklődve Bella.
- Úgy gondoltam, ideje megismernetek a… - Susan kereste a megfelelő szót, nem akart sem túl hivatalosnak, sem túl tinédzseresnek hatni. - a… barátomat. Ma este ezért egy étteremben vacsorázunk, mert még nem állok rá készen, hogy elhozzam ebbe a bolondokházába, és feltételezem, egy nyilvános helyen ti is visszafogjátok magatokat.
- Anyu, ez szuper! – lelkendezett Bella. – Alig várom, hogy megismerjem.
Susan tudta, hogy Bellával nem lesz semmi gond, de aggodalmasan pillantott a másik lánya felé, és nem kerülte el a figyelmét az ijedt pillantás amit Cheryl és Justin váltottak.
- Hát persze, anya. Szuper lesz – nyögte ki Cheryl nem túl meggyőzően. – De én nem passzolhatnék inkább?
12. fejezet
- Cheryl, szeretném tudni, hogy mostanában miért nem vagy szinte soha itthon – kezdte a vallatást Susan.
Tudta, hogy valószínűleg megbánja majd a kérdezősködést, de kötelességének érezte, hogy tisztában legyen a lánya dolgaival, még ha nehezen is akartak megnyílni előtte.
- Mert sokat vagyok távol – hangzott a tompa válasz.
- Most az egyszer értelmesen is beszélgethetnénk, nem gondolod? – kérdezte Susan, aki lehunyta a szemét, hogy meg tudja őrizni nyugalmát.
- Ha valamit szeretnék veled megosztani, akkor majd megkereslek, jó? – próbált kitérni Cheryl a faggatózás elől, habár jól tudta, hogy nincs menekvés és eléggé gyerekesen viselkedik.
- Miért probléma az, hogyha szeretném tudni, mi történik veled?
- Anya, semmi gond, de nem szeretnék beszélni erről.
13. fejezet
Nate bulija pont olyan volt, mint amilyenre Cheryl számított. Egy csomó részeg fiatal, tömény pia és hányadék. Tehát, egy szokványos gimis buli. Hamar elvegyül a tömegben, és imádkozott, hogy Nate minél később vegye észre. Colin-t hiába győzködte, hogy jöjjön vele, sehogy sem tudta rávenni, hogy betegye ide a lábát, annyit sikerült csupán kicsikarnia belőle, hogy elhozza kocsival. Igazából egy kicsit nem is bánta, hiszen legalább itt nem kellett eljátszaniuk a párt, ha már a suliban Bella miatt úgyis egész nap édelegniük kell. Nem mintha rossz lett volna, Cherylt meg is lepte, hogy egyáltalán nem kényelmetlen neki a helyzet és magában nagy tisztelettel adózott Colin csóktudományának.
- Cheryl, hát itt vagy! – kiáltott fel Nate. – Azt hittem, most is meglógsz. Még mindig érzékeny pont a mozis eset.
- Sajnálom, mondtam, hogy családi vészhelyzet volt – magyarázkodott unottan Cheryl.
- Megértem - legyintett a fiú. – Van egy meglepetésem. De előbb igyál egyet – mondta, majd Cher kezébe nyomott legalább két deci vodkát.
14. fejezet
Cheryl másnap hasogató fejfájással ébredt, és mikor körül nézett a szobában, pánik fogta el. Fogalma sem volt, hogy hol van. Lenézett magára és látta, hogy meztelenül fekszik egy idegen ágyban. Becsavarta magát a takaróba és félénken kilépett a szoba ajtaján.
- Szép jó reggelt! – kurjantotta Connor egy szédítő mosollyal az arcán.
Cheryl legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. Még mindig kótyagos volt, és a tegnap estéről még csak halvány emlékképei sincsenek. Bele se mert gondolni, hogy mi történhetett azok után, hogy kirontott Nate házából.
- Szégyellnem kéne magam? – kérdezte félénken.
- Szerintem te ezt nem akarod tudni – nevetett Connor.
- Mi…
- Nem feküdtünk le.
- Hála’ Istennek – sóhajtott fel megkönnyebbülten Cheryl.
- Azt hiszem, az Audi tetején nem ez volt a véleményed – cukkolta a férfi.
