
12. fejezet
- Cheryl, szeretném tudni, hogy mostanában miért nem vagy szinte soha itthon – kezdte a vallatást Susan.
Tudta, hogy valószínűleg megbánja majd a kérdezősködést, de kötelességének érezte, hogy tisztában legyen a lánya dolgaival, még ha nehezen is akartak megnyílni előtte.
- Mert sokat vagyok távol – hangzott a tompa válasz.
- Most az egyszer értelmesen is beszélgethetnénk, nem gondolod? – kérdezte Susan, aki lehunyta a szemét, hogy meg tudja őrizni nyugalmát.
- Ha valamit szeretnék veled megosztani, akkor majd megkereslek, jó? – próbált kitérni Cheryl a faggatózás elől, habár jól tudta, hogy nincs menekvés és eléggé gyerekesen viselkedik.
- Miért probléma az, hogyha szeretném tudni, mi történik veled?
- Anya, semmi gond, de nem szeretnék beszélni erről.
- Randizgatsz valakivel?
- Igen, úgy is mondhatjuk – válaszolta Cheryl, aki megadta magát.
- Kivel?
- Majd bemutatom, ha eljön az ideje.
- Ismerem, ugye? – kíváncsiskodott Susan és egyre jobban erősödött benne egy megérzés.
- Igen – vágta rá szinte azonnal a lány, de mihelyst kiszalad a száján, kezdte megbánni a szavait, és eszébe jutott, hogy néha nem ártana gondolkoznia, mielőtt beszél.
Susan megkönnyebbülten sóhajtott fel és Cher kezdte azt érezni, hogy az anyja fejében igencsak félresiklott ez a beszélgetés, és nem tudta eldönteni, hogy örüljön-e neki vagy sem.
- Colin az, ugye? – szólt csillogó szemekkel az anyja.
Susan végre boldog volt, hogy a lánya egy nem kétes életű pasit hozott haza.
- Igen – alig mondta ki újból az igen szócskát Cheryl máris legszívesebben a falba verte falba verte volna a fejét.
- Hál’ Istennek! – kiáltott fel Susan. – Annyira féltettelek! De mindig is tudtam, hogy Colin és te egyszer egy pár lesztek, hiszen annyira jól megértitek egymást!
- Miről van szó? – toppant be Bella.
- Colin és Cheryl együtt vannak! Hát nem csodálatos? – lelkendezett Susan.
- Hogy mi van? – esett le az álla Bellának.
- Mi van, hugi, talán rajta akartál gyakorolni? – csipkelődött Cher.
- Fogd be szád! Tudom, hogy turkáltál a gépemben, és ezt egyszer még visszakapod, csak várd ki a végét! – sziszegte Bella.
- Miért érzem úgy, hogy már nem értem, miről beszéltek? Nem mintha meglepő lenne… - próbálkozott bekapcsolódni Susan.
- Nyugodj meg, anyu. Bella és én imádjuk egymást, mint mindig.
- Ó, Istenem, csak ezt ne – sóhajtott fel Susan és már előre érezte, hogy egy újabb bomba fog robbanni.
- Hogy mit mondtál neki?! – csattant fel Colin. – Cher, basszus, te nem vagy komplett!
- Igen, tudom, én is erre a következtetésre jutottam. Ne haragudj, nem akartalak belekeverni, de anyu mostanában annyit faggatózott, és egyszerűen adta magát a helyzet – mentegetőzött a lány és megpróbált a legártatlanabb, legaranyosabb boci szemekkel nézni a fiúra.
- Miért nem mondtad azt, hogy Nate-tel kavarsz?! – tette fel a kézenfekvő kérdést Colin.
- Mert Nate az agyamra megy!
- Ezt most nem komoly, ugye? Csak szívatsz, mi?
Cheryl egyszerre szeretett volna nevetni és bűnbánó arcot vágni, mert sajnálta, hogy belekeverte ebbe az egészbe a legjobb barátját, de roppant mulatságosnak tartotta a fiú reakcióját.
Colin egy ideig fel-alá járkált, majd elnevette magát.
- Veled aztán nem lehet unatkozni.
- Elég szomorú, hogy 18 évbe telt, mire ez leesett – csipkelődött mosolyogva Cheryl. – Benne vagy?
- Van más választásom?
- Valójában nincs.
- Akkor gyere ide, bébi! – kurjantotta, majd felrántotta a lányt a székről és egy rövid csókot nyomott a szájára. – Na, ezt még szokni kell.
Cheryl hatalmas megkönnyebbülést érzett, és így utólag nem is értette, hogy miért aggódott, hiszen Colin mindig ott volt mellette.
- Anyu meghívott egy családi vacsorára.
- Szuper.
- Aztán pedig együtt el kell mennünk Nate hülye bulijára – sóhajtott fel Cheryl.
- Minek? Szerintem miután ott hagytad a mozi előtt, leesett neki, hogy nincs sok esélye.
- Igazából kedvem van egy kicsit másra gondolni, nem mindig – a lány elharapta a mondat végén, de Colin tökéletesen értett mindent.
- Még a végén féltékeny leszek – mondta komolyan Colin. – Nem szeretem azt a helyzetet, amikor a barátnőm más pasira gondol.
- Rendben, igyekszem visszafogni magam – válaszolta nevetve Cheryl.
- Már csak egy kérdésem maradt: hogy fogod ezt beadagolni Stacy-nek? Totál kibukott, mikor szakítottam vele, egy szappanoperába illő hisztijelentetnek voltam a szemtanúja, és nem szeretnék újrajátszást.
- Basszus, erre nem is gondoltam – Cheryl kétségbeesetten az ajkába harapott.
El is felejtette, hogy pár napja a két legjobb barátja még egy pár voltak. Rövid úton elhessegette a negatív gondolatokat, biztos volt benne, hogy Stacy megérti a helyzetet.
- Egyébként miért is szakítottatok? – kérdezte hirtelen Cheryl, mert Stacy hüppögő monológjából nem sok mindent fogott fel.
- Majd idejében megtudod – kacsintott Colin.
- Mi ez a nagy titkolózás? – faggatózott Cher. – Van valaki más? – Colin erre csak a fejét ingatta, de Cheryl diadalmasan felkiáltott. – Tudtam! Ki az? Sajnálom, hogy az én kis drámámmal az utatokban állok, de ígérem, nem fog sokáig tartani.
- Dehogy állsz az utunkba – ellenkezett Colin. – Éppen hogy megnyitod az utat.
- Szia, anyu, megjöttük! – kiáltott Cheryl, mikor belépett az ajtón. Colin kezét fogta, ami ugyan nem volt meglepő, mégis különös érzéssel töltötte el, hiszen most egészen más jelentése volt.
Mikor megálltak az ebédlő ajtajában Colin hátulról átkarolta Cherylt és megpuszilta a nyakát.
- Sziasztok! – köszönt Susan mosolyogva. – Üljetek le, mindjárt hozom a vacsorát. Colin, meg kell mondjam, hogy nagyon örülök ennek az egésznek!
- Hát még én – vigyorgott a fiú.
Justin az asztalnál a tenyerébe kacagott, ő volt az egyetlen, aki tudta, hogy valójában miről is van szó. Bella furcsa pillantással mérte végig az újdonsült párocskát, nem is leplezve gyanakvását.
Cheryl bűbájos mosolyt küldött a húga felé, majd hátrafordult és megcsókolta Colint.
- Azt hiszem, kezdem megszokni – suttogta a fiú, mire Cher felnevetett.
- Azért annyira ne éld bele magad.