9. fejezet

 

- Mit szólsz hozzá? – kíváncsiskodott Bella.

- Egyértelműen főnyeremény – adta meg magát Ginny. – Szerencsés vagy. Bár nem az a fajta pasi, aki gimnazista lányokkal kavar, így első ránézésre. De a vak is láthatja, hogy fontos vagy neki, és én ennek örülök. Ha tudnád, hogy mit össze nem képzelődtem! Először azt hittem, hogy biztos egy ötvenes pasi, majd azt, hogy alkoholista vagy drogos, vagy nem is tudom…

- Mindig túl sokat aggódsz – nevetett fejcsóválva Bella.

- Muszáj, ha már te nem látsz a szerelemtől. Valakinek vigyáznia kell rád. Milyen az ágyban?

- Tessék?!

- Már több hónapja együtt vagytok, nem hiszem el, hogy még nem feküdtél el vele!

- Ginny, ez intim dolog!

- Nem, ez olyan dolog, amit meg kell beszélned a legjobb barátnőddel. Legalább annyit árulj el, hogy mennyi ideje?

- Mennyi ideje micsoda? – értetlenkedett Bella.

- Ne játszd a hülyét.

- Harry nagyon elfoglalt ember, nem töltünk túl sok időt kettesben.

- Szerintem egy kis ágytornára azért van ideje. Ne húzd már az agyam! Legalább a te szerelmi életedben hadd éljem ki magam, ha már sajátról nem beszélhetek!

- Két hónapja feküdtünk le először és isteni vele a szex. Most boldog vagy?!

- Elmondhatatlanul – vigyorodott el Ginny.

- Miről folyik a beszélgetés, lányok? – pattant le Bella mellé Mike.

- Bella szexuális életéről.

- Mijéről? – kérdezte döbbenten Mike.

- Most miért kell úgy meglepődni? – kapta fel a vizet Bella.

- Csak nem számítottam arra, hogy ebbe csöppenek bele – védekezett a fiú.

- Na persze… - morogta Bells.

- És mi van a te szexuális életeddel, Mike? – kérdezte kíváncsian Ginny.

- Na jó, lépek – pattant fel a fiú. – Szóljatok, ha témát váltottatok.

Mike intett egyet, majd elindult a kosárpálya felé.

- Szerintem még szűz – jegyezte meg Ginny.

- Kit érdekel?! Ha annyira nagyon izgat a dolog, akkor orvosold a problémáját, de én nem akarok tudni erről!

- Jól van, nyugi már – vigyorgott Ginny. – Ha egy ilyen pasival jársz, tudnod kell beszélni a szexről, anélkül, hogy úgy néznél ki, mint egy piros jelzőlámpa.

- A szexről nem beszélni kell, hanem csinálni!

- Na, ez már döfi!

 

 

- A francba! – káromkodott Cheryl és lecsapta a laptopja tetejét.

Már megint nem működött. Hiába könyörgött már fél éve az anyjának, hogy vegyenek egy újat, Susan válasza mindig ugyanaz volt: három gyereket nevel egyedül és nincs rá pénz, azt viszont, hogy Cheryl az apjától kérjen, megtiltotta. Nem mintha a tilos szó valaha is meghatotta volna a lányt, úgy gondolta, hogy egy időre jobb, ha nem feszegeti a határokat, így is egy bombatámadásra készül a családjában.

Kopogás nélkül rontott be Bella szobájába és meglepetten konstatálta, hogy nincs itthon. Furcsa. Biztos most használja az óvszereket – jutott Cher eszébe, de egy gúnyos horkantás után el is vetette a feltevést. – Kizárt.

Teljes nyugalommal ült le Bella íróasztalához és nyitotta fel a laptopját. Míg bekapcsolt a gép Cheryl körülnézett testvére szobájában. Üres, kék falak, tisztaság, rendezettség. Hát persze. Unottan figyelte a gép mögötti parafatáblát, amire Bella jegyzeteket tűzött ki. Cher nem gondolta, hogy bármi izgalmas dolgot az agyába szívhat ebben a szobában, de megakadt a szeme egy cetlin, amire piros betűkkel egy honlap neve volt feljegyezve: www.mindentaszexrol.com. Cheryl elvigyorodott, és azonnal megnyitotta a honlapot. Semmi izgalmasat nem talált, de az, hogy a húgának miért olyan fontos ez az oldal, izgatta a fantáziáját. Pár kattintás után már az előzményeket böngészte, és csakhamar ráakadt a legalább százszor megnyitott szexuális tartalmú honlap címére. Végigolvasta a címkéket: védekezés, felvilágosítás, betegségek… blablabla… Az egyik link viszont igencsak felkeltette az érdeklődését: orális kielégítés. Rákattintott a linkre, ami rövidesen előhívott egy oldalt, amin pontosan le volt írva, hogyan kell szakszerűen orálisan kényeztetni a férfiakat – még videó melléklet is volt hozzá. Cheryl elgondolkodva dőlt hátra a székében. Úgy néz ki, Bella mégsem olyan szent, mint amilyennek beállítja magát. Cher arcán szemtelen vigyor jelent meg arra a gondolatra, hogy Bella még a szexet is túlstresszeli és könyvekből, leírásokból akarja megtanulni. Jellemző. Rövid idő múlva bezárta az oldalakat, de előre örült már annak, hogy egy jó ideig lesz min élcelődni a testvérével kapcsolatban.

Cheryl megnyitotta a postafiókját, elolvasta az e-mailjeit majd pár másodperc töprengés után létrehozott egy új fiókot Cheryl Roberts néven. Miután elkészült vele rákattintott a levélírás gombjára.

            Címzett: Connor Parks

            Feladó: Cheryl Roberts

            Tárgy: Szemétláda

 

Azt hiszem, egy kávé még teszi jóvá mindazt a kegyetlenséget, amit a női nem ellen elkövetettél. Ennél nekem sokkal több kell…

A lány megnyomta a küldés gombot és egy pillanat múlva már jött is a pittyegő válasz.

                        Címzett: Cheryl Roberts

                        Feladó: Connor Parks

                        Tárgy: Telhetetlen fiatal hölgyek

 

                        Mit szeretnél még tőlem, Cheryl? Készen állok bármire…

 

Cheryl nevetve kattintott a válasz gombra.

                       

                        Címzett: Connor Parks

                        Feladó: Cheryl Roberts

                        Tárgy: Testmozgás

 

Azt hiszem, szükségem lenne egy kis testmozgásra… Elmegyek futni, közben pedig kigondolom, mivel tartozol még nekem. A számládhoz még hozzájön az a szemtelenség, hogy belenyúltál a táskámba. Remélem, készen állsz a vezeklésre.

           

Cheryl meg sem várva a választ kikapcsolta a gépet és visszament a saját szobájába. Magára húzta az edzős ruháit és hatalmas mosollyal az arcán lépett ki a lakásból.

 

 

Cheryl imádott futni. Azt érezte, hogy kitisztul közben az agya és nem gondolt a problémáira. Évek óta mindig egy kis parkban futkározik. Szerette ezt a helyet, mert úgy látta, itt mindenki boldogabbnak tűnik, mint az utcákon. Figyelte az embereket, akik nevettek, beszélgettek gondjaikat elfelejtve. Talán pont azt szerette legjobban a futásban, hogy olyankor minden egyszerűnek és mégis tökéletesnek látszott.

Futás közben annyira elgondolkozott, hogy észre sem vette a közeledő biciklis zaját, felnézett, hirtelen leblokkolt és nem tudod mozdulni. A versenybiciklis hiába fékezett, nem tudott megállni, elrántotta a kormányt és átbukfencezett egy padon. Cheryl odarohant a férfihoz, aki nem úgy nézett ki, mint akit nagyon megrázott volna a helyzet, sőt szemmel láthatólag igencsak jót mulatott a szituáción.

- Szeretnék majd én is ilyen boldog lenni, hogyha 80 km/h-s sebességgel átesek egy padon – szólt Cheryl mosolyogva és kinyújtotta a kezét, hogy felsegítse a férfit.

A férfi felállt és még mindig jól hallhatóan nevetve levette magáról a sisakot.

- Na, akkor most ki is tartozik kinek?

Cheryl döbbenten nézett Connor nevető szemeibe, majd pár pillanat múlva észhez tért.

- Kezdem azt érezni, hogy követsz engem.

- Tervben volt, de tekintve, hogy ilyen köz- és önveszélyes vagy, inkább elvetem az ötletet. Ugye tudod, hogy hatalmas veszélybe sodortad az életem?

- Én? A tiedet? Hiszen te gázoltál el majdnem! – csattant fel tettetett felháborodással a hangjában Cheryl.

- Mindenesetre lehet, hogy biztonságosabb lenne, ha előre néznél, vagy kinyitnád a szemeidet – jegyezte meg játékosan a férfi. – Különben nem veszed majd észre, ha egy ilyen szívtipró halad el melletted.

- Kiről is beszélünk?

Connor elvigyorodott. Éppen készült visszavágni, mikor a lány a szájára tapasztotta a kezét.

- Szívesen csevegnék, de azonnal fel kell szívódnom. Bocs – tette hozzá, majd megpördült, de Connor visszarántotta a kezénél fogva.

- Miért? Nem jut eszedbe több szellemes megjegyzés amivel tönkreteheti a férfiúi önbecsülésemet? – kérdezte egy féloldalas mosoly kíséretében.

- Ne félj, kapsz még belőlük bőven – felelte csípősen Cheryl majd futásnak eredt.

- Egyébként nem hiányzik valami? – kiáltotta utána Connor.

Cheryl meglepetten fordított hátat.

- Találtam valamit a táskádba – kezdte a férfi, majd elővett a zsebéből és meglóbált egy piros-fekete csipkés bugyit.

Cheryl a kezdeti meghökkenés után felnevetett. A táskájában mindig volt fehérnemű és fogkefe, ki tudja, hol találja majd a reggel.

- Tetszik? – kiáltotta vissza.

- Felvéve nem utasítanám vissza a látványt.

- Akkor megtarthatod! Biztosan jól fog állni – Cheryl rákacsintott a férfira, majd miután meglátta a közeledő alakot, újra futásnak eredt.

 

 

- Elvette a bugyidat?! – kérdezte leesett állal Colin. – Figyelj, szerintem valami nincs rendben ezzel a fickóval… Belenyúl a táskádba és lenyúlja a bugyidat! Szerinted ez teljesen normális?

- Hát, igazából mikor mentem ki a mosdóba, felborítottam a táskámat, és szinte kiömlött belőle minden, én meg visszakiáltottam neki, hogy szedje már össze…

- Szóval már az elején elkezded a beidomítást – vigyorodott el a fiú.

- Igen, így is fogalmazhatunk. De tudod mi a legrosszabb? Vagyis az egyetlen rossz dolog?

- Az, hogy anyukád pasija is?

- Nem, dehogy! – legyintett Cheryl. – Az, hogyha nem tudom ezt, és nem keresem meg tegnap, akkor ma úgyis találkoztam volna vele! Érted? És akkor még fogalmam sem lenne, hogy mekkora egy szemétláda, csak menne minden a maga útján… De most? Nem lehet az egészből semmi, még egy napig se, mert egyik percben az én bugyiimat lopkodja, a másik percben meg már anyám szájában van! Szerinted ez normális?

- Ti, abban a családban egytől egyig nem vagytok normálisak, már ne is haragudj.

- Ja, és még azt nem is mondtam, hogy Bella már megint elrontotta a napomat. Ott volt a parkban. Akár meg is láthatott volna! Fogadni mernék rá, hogy ismeri anyu pasiját! – szakadt ki a lányból. – Hú, azt még nem is meséltem, hogy Bella mélyreható tanulmányi ismereteket szerzett az orális kielégítésről.

- Azt mondtad, hogy mélyrehatókat? – vonta fel a szemöldökét szemtelenül vigyorogva Colin.

- Te idióta, nem azon van a hangsúly! – nevetett fel Cheryl. – Szerintem valami gázos fickója van.

- Miből gondolod?

- Mert ő Bella!

- Ésszerű érv, mondhatom – ingatta a fejét a fiú. – Túlságosan lenézed.

- Ha minden rendben van a pasival, akkor miért titkolja? Tuti, hogy legalább annyi idős, mint a pápa.

- Te tudod, hogy ki a pápa? – álmélkodott Colin.

- Ööö, pontosan nem tudom, mi a neve, csak az a biztos, hogy hetven és a halál közt van…

- Így már mindjárt érthető. Szeretnéd tudni a pápa nevét?

- Nem, köszönöm, nem bánom, hogyha kimarad az életemből ez az információ.

- Pedig nekem úgy rémlik, régebben ugyancsak hitbuzgó voltál – vigyorodott el Colin. – Emlékszel még arra, amikor megpróbáltad felszedni az új, fiatal papot?

- Élénken…

- Még mindig tisztán él az emlékeimben, ahogyan kereszteket vetett rád, mert azt hitte, megszállt a gonosz és az tett téged gaz csábítóvá.

- Ne is hozd, többet szóba. Életem mélypontja volt. Pedig már majdnem összejött a dolog… - sóhajtott Cheryl. – Nem is értem, hogy miért mennek a jó pasik papnak. Ez annyira igazságtalan! Hé, lehet, hogy Bella egy pappal kavar!

- Tudom, hogy nehezedre esik, de néha gondolkozhatnál is egy kicsit…

- Egyébként te csak ne piszkálj, mert neked is voltak érdekes eseteid… Mint amikor napokig fűzted a büfés csajszit, hogy adja meg a számát és aztán kiderült róla, hogy nem az van neki odalent, mint amire számítottál…

- Az volt életem legmegrázóbb élménye. Azt hiszem lelkileg tíz évet fejlődtem vissza abban a pillanatban.